2012. november 23., péntek

Összedobált szavak


A Digitális Strory Telling tréningen volt egy gyakorlat. Összedobáltunk néhány szót és kaptunk 5-10 percet, hogy írjunk belőle egy történetet. Ez sikerült. Megszerettem. Így utólag olvasva talán a Dunáról szól, talán nem.

torobala: egy ködös reggel III
Torobola: Ködös reggel III. (indafotó)

Ködös reggeleken nem szeretem a Dunát. Ahogy lustán, nemtörődöm módon ásítozik a város közepén. Közönyös-szürkén folyik a házak és romtelkek között. Mi ott zsizsegünk és brümmögünk körülötte és ő meg annyit sem mond: „Fapapucs”.

És én minden ködös reggel sóvárogva nézem. Könyörgöm a szeretetéért, egy nekem szóló csillogásáért. Aztán dühössé válok. Ütném, de a vizet nem lehet megütni. Marasztalnám, de ami folyton csak érkezik és elmegy, nem lehet azt mondani, hogy „Maradjál!”. Ne folyó legyen, hanem száraz lábbal járható életút…?
Nem, a Dunát nem lehet megállítani.

(kép forrása: http://indafoto.hu/torobala/image/8122213-62580162/gyujtemeny/7)

2012. november 1., csütörtök

A francia, aki épp szerelembe esik

Ez egy könyvajánló. Még csak a felénél tartok. Épp ezt az oldalt olvasom.



..."Sing úrban felmerült a kérdés, hogy vajon szerencsés-e  önnel pont a mai napon egy ilyen horderejű üzletről tárgyalni...""De hát miért, mi a gond?" A kínai felé fordultam, hogy megnyugtassam. Idióta módon felvettem a főnökarcomat és kivillantottam a magabiztos French manager mosolyt. Elég nevetséges lehetett...Szemben a pasassal, aki egyre jobban szórakozott... Nagyon jól érezte magát, a szeme úgy elkeskenyedett, hogy el is tűnt. "Valami hülyeséget mondtam?" "Nem, dehogyis." "Akkor maga mondott valami hülyeséget?" "Nem, dehogyis! Éppen elég volt fordítani a maga hadarását!" (...) "Sing úr azt mondja, hogy ön... ööö... nem elég összeszedett, mert éppen most esik szerelembe, és Singh úr nem kíván egy olyan franciával tárgyalni, aki épp szerelembe esik. Azt mondja, túl kockázatos."...
 

Úgyhogy most kinyittattam egy üveg oportót, töltök magamnak egy pohárral és megtudom, mi lesz a folytatás.
Anna Gavalda Szerettem őt című könyve igazi egydélutános kamaradarab. Könnyen olvasható párbeszédes stílusban megírva, "akármelyikünk mondhatná" nyelvezeten. Talán egy nőről szól, akit két hete hagyott ott a férje, talán az apósáról, akivel kiúttalanságában egyre hosszabb beszélgetéseket folytat, talán másról... nem tudom, még a felénél járok. Kicsit közhelyes, de éppen ezért kellemesen ismerős - eső és pohár bor mellé pont jó lesz. És ez nem kevés. Pont ilyet kértem a könyvtárban. Grecsó Krisztián után jár egy kis pihenő, bár nyulván Anna is tartogathat még meglepetéseket.

Megyek is olvasni.